Barbár fatolvajok a Tisza mentén

Szomorú látvány fogadta az erdészeket a napokban a Kőtelek és Nagykörű közötti ártéri erdőben, a tájvédelmi körzetben szanaszét hevertek a méteres átmérőjű, többtonnás, évszázados tölgyfák. Az anyagi kár több millió forint, az eszmei kár pedig még ennél is sokkal nagyobb.

A Közép-Tisza Vidéki Tájvédelmi Körzetben Kőtelek és Nagykörű községek határán, a Tisza folyó partján lévő évszázados tölgyfák barbár pusztítás áldozatává váltak. A Tiszán nagy befogadóképességű csónakkal átkelő elkövetők összesen nyolc hatalmas törzset döntöttek ki motorfűrésszel, amelyek mellmagassági átmérője elérte a 90-100 cm-t és az egyes fák magassága 25-30 méter volt. Ez törzsenként mintegy 10-12 köbméter faanyagnak felel meg.  A vandál módon végzett fakitermeléssel okozott kár értéke első becslések szerint elérheti a 2,5 millió forintot, a természetkárosítás mértéke pedig felbecsülhetetlen. A 100 év körüli tölgyek elpusztítása ügyében a nyomozás megindult – közölte a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége.

– Igazán szomorú látvány fogadott bennünket, amikor felfedeztük, mekkora pusztítást vittek végbe a tolvajok a tájvédelmi körzet területén – mondta el Luzsi József, a Magánerdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke. Több millió forint a kár, az eszmei értékről nem is beszélve. Ráadásul mindez értelmetlenül, hiszen a fa túlnyomó részét el sem tudták vinni a rossz szándékkal érkezők. A tolvajok vélhetően a folyó túlsó partjáról érkeztek. Azon a részen, Tiszabő térségében ugyanis jelenleg 24 órában járőröznek a készenléti rendőrök – amit nagyon pozitív dolognak tartok –, így ott nemigen tudnak tüzelőanyaghoz jutni azok, akik mostanáig a környékbeli erdőből lopták a fát. Ezért aztán szervezetten, éjszakánként „kirándultak át” csónakkal a Tisza túlsó partjára, hogy a másik oldal kevésbé őrzött árterén szedjék össze a kályhába valót. Valószínűleg így vetettek szemet a hatalmas tölgyfákra is, melyeket egy éjjel méternyi magasságban vágtak derékba. Azóta jórészt a lombkoronát gallyazták le, s a könnyebben szállítható ágakat vitték el. Legutóbb azonban úgy megzavarták az illegális favágókat, hogy egyikük még a kabátját is hátrahagyta, úgy menekült – mondta a szoljon.hu-nak Luzsi József.

További részletek >>>   
http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kek-hirek/evszazados-tolgyfak-estek-aldozatul-528724


Illegális tölgy irtás a nagykörűi Tiszaparton 

www.greenfo.hu
IM FORESTER
 

NO COMMENT...

IM FORESTER

Meghökkentő ötlet Kassán: faházak állnak a panelek tetején
donkanyar	2013. november 5.
A hagyományos szlovák népi építészet egyedi stílusának állít emléket, ugyanakkor a társadalmi, kulturális változások kontrasztjaira is rá kívánja irányítani a figyelmet az alkotó azzal a három liptói faházzal, amelyet Kassán, a Dargovi hősök lakótelep egyik 12 emeletes panelházának tetején állítottak fel szimbolikus tiszteletadásként.

A faházak a Népi Építészet Emlékműve (PLA) nevet viselő projekt keretében kerültek a kassai bérház tetejére. A projekt ötletgazdája és megvalósítója Tomás Dzadon, egy harmincas évei elején járó, főként térbeli installációkkal foglalkozó szlovák képzőművész, aki szerint a faházak városi környezetbe helyezésének ötlete jó néhány évvel ezelőttre nyúlik vissza. "A vízió 2006-ban született és eredetileg szülővárosomban, Poprádon szerettem volna kivitelezni" – emlékezik honlapján a fiatal művész, aki szerint az alkotás az "elveszített ártatlanságot" szimbolizáló hagyományos építészet és saját gyermekkora valós keretei, a szocialista építészet panelházai közti kontrasztot kívánja érzékeltetni. A projekt keretében három eredeti, természetes környezetében álló liptói, illetve árvai faházat szereltek szét, szállítottak el és szereltek össze ismét Kassán. "Szinte hihetetlen volt számomra, hogy a kassai toronyház 48 bérlőjéből 34 azonnal támogatta az ötletet a fennálló kockázatok ellenére is, ezeket az embereket hősöknek tekintem" – emlékezett Tomás Dzadon, hozzátéve: az az érzése, hogy a projekttel később azokat is sikerült meggyőzni, akik eleinte ellenezték azt. A darabokra szedett három faházat darukkal emelték a 12 emeletes toronyház tetejére és helyben szerelték össze. A helyszín kontrasztjában sajátos képi világot nyújtó térinstallációt acél tartószerkezettel rögzítették a tetőre, annak teljes súlya eléri a negyven tonnát. A faházak a projekt kivitelezői szerint 2015 őszéig maradnak ezen a helyszínen. (MTI) http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/2459#!prettyPhoto IM FORESTER

Ebben a házban nem csak a formabontó építészeti stílus és teljesítmény az érdekes, hanem aki lakja...Tiszteletre méltó, hogy figyeltek a fákra, a lehető legkevesebb pusztítással és favágással oldották meg a kérdést!  Rá kell jönnöm, hogy a beton nem is olyan "csúnya"  dolog, csak jól kell használni!
IM FORESTER

Portugál passzívház – katonai betonbunker a dombon? Folyóparton és erdőben mukisz                        2013. november 17. Az épület Portugáliában a Cavado folyó partján helyezkedik el, természetvédelmi területen. A telek nagyjából 4000 m2 és egy régi rom is található itt, amelynek megőrzése fontos volt, sőt az építkezéssel növelni szerették volna a rom értékét. Az épület Portugáliában a Cavado folyó partján helyezkedik el, természetvédelmi területen. A telek nagyjából 4000 m2 és egy régi rom is található itt, amelynek megőrzése fontos volt, sőt az építkezéssel növelni szerették volna a rom értékét. Nagyon fontos volt, hogy az összes fát megtartsák, és a lehető legkevesebb pusztítással épüljön fel az épület. Az építésznek az első látogatás során nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon érzékeny a terület, és jól meg kell választani azt a helyet, ahol épületét megtervezi. A megrendelő számára fontos volt a kilátás, és azt a akarta, hogy eleme legyen az épületnek. Vélhetően ezért választották ezt a hasábformát, amelynek a folyópartra néző rövidebb oldala a nyitott. A tervező tudatosan nem a folyóval párhuzamosan tervezte meg az épületet, mert így a hosszanti hasábforma sokkal inkább a folyóra helyezi a hangsúlyt. Miután döntöttek a helyről, a tervezési program került előtérbe, az igény: kényelem egy házaspár számára, egy gyermekkel, esetleg látogatható funkció, és tárolóhelyiség, ahol a sportoláshoz szükséges kellékek tárolhatók, mivel a család imádja a vízisportot. A régi épület felett nem akar uralkodni a modern épület. A tudatosan alkalmazott öntött beton kapcsolatban áll a növényzettel és a tájba is belesimul. Talán egy régi katonai beton lőállásra emlékeztet külső megjelenésében az épület. Az öntött beton ráerősít arra, hogy kicsit ázottnak és elhasználódottnak tűnjön az épület. Viszont ez előnyére válik az épületnek a tájba való illeszkedése miatt. Térszervezésében az épület nagyvonalú, jól elkülönül az intim zóna és a nappali használatú funkció. A nagy üveg tolóajtókkal az épület megnyílik a természet felé. Nyáron a növényzet nagyon jó árnyékolást biztosít az épületnek és ez által a nagy üvegfelültekre külön árnyékoló szerkezetet nem kellet tervezni, viszont télen a lehulló levelek miatt jelentős szoláris nyereséggel rendelkezik az épület, melynek köszönhetően passzívház szintet értek el. Építészek: Graça Correia és Roberto Ragazzi Elhelyezkedés: Caniçada, Portugálisa Terület: 150 m2 Építész tervezők: Ana Neto Vieira, Susana Silva, Telmo Gomes, Katharina Wiederman, Pedro Gama Tervezés éve: 2003 Megépítés éve: 2006 Képek: Alberto Placido (AP), Juan Rodrigues (JR) & Luis Ferreira Alves (LFA) Forrás és képek: http://www.correiaragazzi.com/ http://www.archdaily.com/1063/ IM FORESTER

Miért a szén a magyar kormányok szent tehene?

2013. február 2.

Érdekes ellentmondás, hogy miközben a kormány küzd az energiacégek ellen és rezsit csökkent, eközben adónkból és villanyszámlánkból a szénfilléren keresztül milliárdok kerülnek át egy olyan üzemhez, amit mára csak az különböztet meg egy szociális foglalkoztatótól, hogy kéménye van. Mialatt az országban több korszerű, környezetbarát erőmű kénytelen termelés nélkül állni, a Vértesi Erőmű állami támogatással ontja feleslegesen a füstöt. Mindeközben nem épülnek szélerőművek, nincs zöld gazdaságfejlesztés, nincs új megújulóenergia-támogatási rendszer és nem jut forrás arra a távhő-fejlesztésre sem, amely nem 1500 embert, hanem több mint fél millió fogyasztót érintene.

Az Európai Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a kormány 2018-ig újabb 42 milliárd forintot öntsön a szenes erőművek feneketlen zsákjába. A Vértesi Erőmű, az ország egyik legszennyezőbb és legpazarlóbb erőműve, ami az elmúlt másfél évtizedben az adófizetők 150 milliárd forintját tüzelte el, most további 8 év haladékot kapott. Az előző és a jelenlegi kormány is az erőmű 1500 dolgozójára hivatkozik, miközben egyébként életképes iparágak tűnnek el és fiatalok tízezreinek jövője lehetetlenül el.
Az 1957 és 1963 között épült Vértesi Erőmű az ország legrosszabb hatékonysággal üzemelő erőműve, az elégetett szén energiájának mindössze 26%-a hasznosul benne. Így nem is csoda, hogy az eredetileg 2010-re tervezett leállítás kapcsán is már arról lehetett olvasni, hogy „a döntés 10 éve sem lett volna idő előtti”. Az erőmű által elégetett szén fűtőértéke nagyon alacsony, kéntartalma pedig magas, így elégetése nemcsak pazarló, hanem különösen ártalmas is. Az ország utolsó mélyművelésű bányájából, a Márkushegyi Bányaüzemből származó kőszén minőségéről talán mindennél többet mond, hogy a szakmai szlengben sokszor „virágföldnek” nevezik. Az MVM-től néhány évvel ezelőtt kiszivárgott adatok alapján az erőmű a 2000-es években kb. 120 milliárd forint támogatást kapott különböző jogcímeken. Az előző kormány végül döntést hozott arról, hogy 2010. december 31-én az erőmű befejezi a működését, majd hozzákezdenek a bánya és az erőmű rekultivációjához. A fő problémát az jelentette, hogy hogyan biztosítható Oroszlány távfűtése az erőmű nélkül. A megoldást egy kisebb, korszerű biomassza-erőműben látták, ami biztosítja a város hőellátását.

2010-ben az új kabinet egyik első döntéseként megváltoztatta elődje döntését a bezárásról. Az indoklásban az erőmű 1550 munkahelyének megmentésére hivatkoztak, miközben a rekultiváció még évekig biztosított volna munkát szinte mindenkinek. A másik vissza-visszatérő motívum a bányászat hagyományaira és bányászokra való hivatkozás, holott már az ezredfordulón is arról lehetett hallani, hogy a Magyarországon dolgozó bányászok nagy része román vendégmunkás.  Az Európai Bizottság múlt heti döntése értelmében a Márkushegyi Bányaüzem 2014-ig működhet, de az erőművet biomassza (vagyis fa) tüzelésűre alakítva 2018-ig életben tartják. A biomassza alapú termelés azonban további fenntarthatósági aggodalmakat vet fel: az elavult és államilag kistafírozott erőmű teljesen letarolja és kifordítja a helyi piacot, ahol nem lesz hely és nyersanyag a valóban szükséges decentralizált és hatékony kis erőműveknek. Ráadásul pazarlás, ha egy olyan erőműben tüzeljük el a fát, ahol 5 rönk elégetésekor csak 1 hasznosul.

Kormányaink szent tehene a szén.
Az erőmű 1500 dolgozójának munkahelye minden pénzt megér. A helyzetről persze nem az ott dolgozók vagy a bányászok tehetnek, ők csak statisztái a lassan másfél évtizede tartó pazarlásnak. A kérdés csak az, hogy ez megéri-e munkahelyenként 50 millió forintot elkölteni erre. A Gyulai hús vagy a Flextronics (egykori) dolgozóinak biztosan lenne erről véleménye.
Érdekes ellentmondás az is, hogy miközben a kormány küzd az energiacégek ellen és rezsit csökkent, eközben adónkból és villanyszámlánkból (a sokat megénekelt szénfilléren keresztül) milliárdok kerülnek át egy olyan üzemhez, amit mára csak az különböztet meg egy szociális foglalkoztatótól, hogy kéménye van. Mialatt az országban több korszerű, környezetbarát erőmű kénytelen termelés nélkül állni, a Vértesi Erőmű állami támogatással ontja feleslegesen a füstöt. Mindeközben nem épülnek szélerőművek, nincs zöld gazdaságfejlesztés, nincs új megújulóenergia-támogatási rendszer és nem jut forrás arra a távhő-fejlesztésre sem, amely nem 1500 embert, hanem több mint fél millió fogyasztót érintene.
Emellett évek óta minden szakértő arról beszél, mekkora szükség lenne az épületek energetikai korszerűsítésére. Vajon ha ezt a másfélszáz milliárd forintot nem egy kemencébe öntötték volna, hanem ilyen programokra, akkor hány lakás, középület újulhatott volna meg, és mennyi rezsit takarított volna meg a lakosság és az önkormányzatok. És ami még fontosabb: Sok tíz vagy százezer felújítás vajon hány építőipari vállalkozást mentett volna meg a csődtől és hány embernek adott volna munkát. És persze miért ne lehetett volna köztük néhányszáz korábbi bányász. Hiszen a világ változik. Úgy látszik, csak a szén örök…

forrás: Greenfo.hu
Lesták Imre

A SMARAGDFA®

SMARAGDFA®: a zöld jövő

A Sunwo Zrt. legújabb projektjét, a zöldenergia-termelést és a klímavédelmet összekapcsoló Kínai Császárfa egy különleges fajhibridjét mutatjuk be, melyet sokoldalúsága alapján méltán nevezhetünk a jövő ékkövének, SMARAGDFA®-nak.

Az utóbbi években a környezet-, ill. klímavédelem és ehhez kapcsolódóan a zöld energiák térnyerése egyre inkább a figyelem középpontjába helyezte egy olyan új növényfajta kifejlesztését, mely a felhasználási területeket illetően egyszerre nyújthat megoldást ezen újfajta, globális igényekre. Energetikai oldalról a megfelelően nagy mennyiségű biomassza tömeg termelése (mind a bioetanol, mind a magas fűtőértékű tüzelőanyag előállítás) a fontos, míg a környezet-, illetve klímavédelem szempontjából az aktív, fotoszintetizáló 'zöld' felületek növelése szükséges. Így nemzetgazdaságilag is megjelenik ezen újonnan keletkező 'zöld' felületek szén-dioxid kvóta kereskedelembe való bekapcsolása. Ezen komplex problémakör kezelésében nyit új frontot a Smaragdfa® fajhibrid. A Sunwo Zrt. által jegyzett tudományos újdonság különleges tulajdonságai révén akár szélsőséges éghajlati körülmények között is képes a hihetetlen gyors gyarapodásra.

A fafajtát a rossz - degradált, homokos, vagy szikes - talajokon történő telepíthetősége melletti gyors növekedése, magas fűtőértéke (4500 kcal, u=13%), kiváló minősége - esetenként tölcsérszerű gyönyörű virága - miatt ültetik világszerte. Az elterjedésnek óriási lendületet adott az új fajhibrid zöldenergia ipari és Carbon Credit célokra történő - kifejlesztése. Az igen kedvező tulajdonságok közül elsősorban a fa hihetetlen gyors növekedéséről kell szólnunk, amit képekben érzékeltetve az 1. ábrán láthatunk.

1. ábra: Felső sor: mikroszaporítás, kiültetés előtti előnevelt csemete, kiültetett 40 napos csemmete. Alsó sor: 4 hónapos facsemete, 3 éves fa, 7 éves fa.

A fa 7-8 éves korára gyakorlatilag már tarra vágató, és ekkorra kb. 0,6-1 m3 faanyagot ad egy törzs. A fa anyaga kiváló minőségű, könnyű, csomómentes, világos színű, vízálló, ami ideálissá teszi bútoripari és épületasztalos-ipari felhasználásra, de még az olyan különleges célokra is, mint a hordókészítés vagy a hajóépítés. Könnyű telepíthetősége, ill. gyors növekedése miatt jól használható mezőgazdasági védősávok kialakítására is.

Energetikai szempontból nagyon fontos megemlíteni, hogy 1 kg száraz faanyag (u=13%) kb. 4500 kcal (18 830 kJ) fűtőértéket képvisel, ami a minőségi szénfajtákkal összevetve is igen magas, a többi faanyaggal összehasonlítva pedig (Nyárfa: 1700 kcal, Keményfák átlagosan: 2600 kcal) előkelő helyet foglal el.

Kiváló tüzelőanyaggá teszi a hamu 1100 oC-os olvadási hőmérséklete, továbbá az égetése során kibocsátott csekély káros anyag mennyiség. A nagy energiatartalom miatt tehát a Smaragdfa® ideális szilárd tüzelőanyag (pellet) ill. ideális alapanyag a bioetanol ipar számára is, ahol szacharifikációval készíthető belőle bio-etanol.

A SUNWO Zrt. kiemelten  vizsgálja a felhasználását a jövő üzemanyaga a metanol előállításában , mivel  pirolízis-technológiával történő feldolgozása a  zöld jövő , a metanol gazdaság előtt nyitja meg az utat.

A különböző felhasználási területek mellett külön ki kell emelnünk, hogy A Smaragdfa® szinte minden típusú talajon megél, még homokos, szerves anyagban szegény, nehézfémekkel fertőzött, hamuval kevert talajon is. Egy hektár ültetvény évente 48 t port, szennyeződést köt meg, erős gyökérzete megakadályozza a talajeróziót, továbbá enyhíti a hőmérsékleti ingadozásokat, és javítja a levegő áramlását és páratartalmát. Levele szív alakú, sötétzöld (2. ábra), átmérője akár a 70 cm-t is elérheti. Egy hétéves fa mintegy 60 kg levéltömeget termel évente, ideálissá téve a növényt zöldtrágya és takarmány előállítási célokra.

Magas protein (9,5%) és nitrogéntartalma (15%) új dimenziókat nyithat az állattartásban és a biotrágya alapú talajjavításban.

        2. ábra: A SmaragdfaR levele                        3. ábra: PCMM logó

A környezet- ill. klímavédelmi szempontokat figyelembe véve   elmondható, hogy a roppant gyors növekedésű Smaragdfa levelei a C4 típusú fotoszintézisnek köszönhetően hatalmas mennyiségű széndioxidot nyelnek el, a növény "szinte" a levegőből építkezik, miközben levelei oxigént termelnek, szállóport kötnek meg, párologtatnak, s így temperálják a közvetlen környezetüket.

Mérsékletövi tapasztalatok alapján a Smaragdfa® ültetvény hektáronként (500db fa ) 100 tonna /év CO2-t köt meg, és 75 tonna Oxigént termel évente, ami naponta 205 ember oxigénszükségletét biztosítja.

A fajhibrid egy olyan progresszív megoldást nyújthat a Világnak -elsők között Magyarországnak- , amelyben a kényszerűen növekvő üvegházhatású gázkibocsájtásnál nagyobb mértékben tudjuk növelni ezen gázok fotoszintézis útján történő elnyeletését és ezen keresztül az Emberiség rendelkezésére álló sok célú, de környezetbarát biomassza tömeget és egyben hatalmas lehetőséget adunk egy új - a Zöld Iparra támaszkodó - magyar mezőgazdaság kialakulásának.

Ezen egyedülálló tulajdonságokra támaszkodva kezdeményezte a Sunwo Zrt. - mint ezen fajhibrid kizárólagos magyarországi képviselője - a Smaragdfa® tömeges telepítését a Homokhátság zöldítésére, ill. a magán emberek klímavédelembe való bevonása érdekében elindította a világviszonylatban új PCMM (Private Climate Mitigation Movement, azaz Privát Klímaszabályozási Mozgalmat (3. ábra), ami tulajdonképpen minden egyes elültetett facsemetével a fa tulajdonosát mintegy a fenntartható zöld jövő letéteményesévé teszi.

Forrás: Fatáj-online

Lesták Imre

favago.net

Erdők Hete 2011

Erdők Hete 2011 - Szolnok, október 7.

A NEFAG Zrt. szeretettel meghívja az érdeklődőket az "Erdők Hete 2011" október 7-i szolnoki rendezvényeire.

A NEFAG Zrt. szeretettel meghívja az "Erdők Hete 2011" október 7-i szolnoki rendezvényeire.

Alföldi erdők a kutató, a természetvédő és a gazdálkodó szemével - szakmai előadássorozat

Helyszín: Damjanich Múzeum Konferenciaterem, Szolnok

Program:

10.00

Megnyitó - Dégi Zoltán vezérigazgató, NEFAG Zrt.

10.00 Erdei Koncert

- Előadják a Bartók Béla zeneiskola növendékei

10.20 Előadások

1. Az Alföldfásítás időszerű problémái Kaán Károly szellemében

Dr. Tóth Albert tájökológus főiskolai tanár, Tessedik Sámuel Főiskola

2. Természetvédelem és erdőgazdálkodás Székelyföldön

Laczkó Teréz igazgató Maros-szoros Natúr Park

3. Természetvédelmi kérdések a magyar Alföldön

Gencsi Zoltán elnökségi tag Országos Erdészeti Egyesület

11.25 Kávészünet

4. Szaporítóanyag-gazdálkodás az Alföldön: fajtáktól az őshonos állományokig

Borovics Attila főigazgató Erdészeti Tudományos Intézet

5. Nyárasok károsítói - kicsit másként

Tuba Katalin intézeti munkatárs NYME Erdővédelmi és Erdőművelési Intézet

6. Térinformatika erdészeti alkalmazásai: digitális termőhely-térképezéstől a klímamodellezésig

Illés Gábor tudományos főmunkatárs Erdészeti Tudományos Intézet

12.50 Előadások bezárása, hozzászólások, konzultáció

13.10 A fotópályázat díjainak átadása

A díjakat átadja: Dégi Zoltán vezérigazgató NEFAG Zrt.

Együtt az erdővel, a természettel - szabadtéri program

Helyszín: Kossuth tér, Szolnok

Bemutatkozik a NEFAG Erdei Iskola és Művelődési Ház

- "Az erdész naplójából" erdőismereti tanösvény

- "Erdei pocsolya, csupa sár dagonya, Ki lakik benne és vajon mit enne?"

- Csodálatos vízi világ: Egy erdei tó lakóinak vizsgálata.

- Kerekerdő közepén: Óvodások erdei játékai - "Somvirág, somvirág, Aranysárga a világ Kakukkfű, kakukkszó, Kirándulni volna jó" Részt vevők a városi Zengő Ó voda óvodásai.

Erdei kézműves manóműhely - Az őszi erdő ajándék aiból terméskép, kopogtató és pillangó készítése kézművesek segítségével

Állatsimogató - A NEFAG Vadaspark kisállatainak bemutatása.

Madarat tolláról - Madárvárta - A Széchenyi Parkerdő madár világának bemutatása

Faesztergályozás, faszobrászat - Műalkotások készítése esztergával és motorfűrésszel.

A magyar állami erdőgazdálkodás bemutatása - A NEFAG Zrt tevékenységének szemléltetése különös tekintettel a közjóléti erdőgazdálkodásra.

Térzene - muzsikál az albertirsai Pipacs vadászkürt együttes

Ember és az erdő az Alföldön - Fotókiállítás

Helyszín: Damjanich Múzeum I. emeleti G aléria, Szolnok

A NEFAG Zrt. által kiírt fotópályázat legjobb alkotásainak kiállítása

Megtekinthető: 2011. október 07-10-ig

Forrás:

www.favago.net

Lesták Imre

NEFAG Zrt.

Újabb önkormányzat tervez biomassza-erőművet

Egy év múlva akár már működhet is az az ásotthalmi biomassza-erőmű, amit 1,5 milliárd forintból építene az önkormányzat. Elsősorban az intézményeiket fűtenék vele, hogy spóroljanak.

 

Előremenekül az ásotthalmi önkormányzat; úgy spórol az intézményeinek fűtésszámláján, hogy biomassza-erőműre pályázik. Petró Ferenc polgármester tájékoztatása szerint a - raktárral és depóval együtt - nagyjából 1000 négyzetméteres üzem a Dalerd Zrt. telepén, a sportcsarnokhoz közel épülne meg. Ez azért is praktikus, mert az erdészeti cég zöldhulladékát dolgozzák fel: összeaprítják és kemencében elégetik - károsanyag-kibocsátás nélkül. Az ebből nyert hőenergiát a község intézményei és a megyei fenntartású erdészeti szakiskola használná fel. Kiváltanák vele a gázfűtésük felét. A kalkulációk szerint a megújuló energiával a mostaninál 30-40 százalékkal kevesebbet kellene a fűtésre költeni. A gerinchálózatra a tervek szerint később a lakosság is rácsatlakozhatna.

- A Dunántúlon már működik két hasonló települési erőmű, beváltak. Az ásotthalmi megközelítőleg 1,5 milliárd forintba kerül, amihez 85 százalékos uniós támogatást fogunk igényelni. 10 százalékot német magánbefektetők adnak hozzá, az önkormányzatnak 5 százaléknyi önerőt, vagyis 75-80 millió forintot kell hozzá előteremteni - tette hozzá a polgármester.

- A befektetésünk a számítások alapján 2 év alatt megtérül a rezsiben. A fejlesztésre a képviselő-testület már rábólintott, a tervek elkészültek, hogy ősszel beadhassuk a pályázatot. Ha minden jól alakul, jövő ilyenkor megtarthatjuk a próbaüzemet.

Forrás: AlternatívEnergia

www.favago.net

Lesták Imre

Gigantikus fafésű - kerékpártárolásra

A Giant Comb Bike Rack névre hallgató, Roanoke városát díszítő köztéri tréfa nagyjából 180 kilót nyom, de kézzel készült, ráadásul fából.

 

A hagyományos asztalosmunkával összerakott fésű értékeléséből mindössze az acélrudak vonnak le néhány pontot, ha a zárhatóságot is sikerült volna integrálni a fába, szebb lenne. Ne legyünk telhetetlenek, a Knowhow Shop LA által kivitelezett, streetart installációnak szánt objektum azért így is szép munka...

Forrás: designpumpa

www.favago.net

Lesták Imre

Biztos pénzt jelentene a gazdáknak, mégsem népszerű az energianövény Magyarországon

Hosszú távú szerződést, biztos megrendelőt és a rosszul termő területek jó kihasználását kínálja a gazdálkodók számára az energianövények termesztése, illetve a hagyományos gazdaságból visszamaradó melléktermékek értékesítése erőművek számára. Az ágazat mégis kezdetleges állapotban van még Magyarországon, nem állnak rendelkezésre adatok a hazai energianövény-ültetvények hozamáról.

Előnyei ellenére kevés gazdálkodó értékesíti a termeléskor keletkező szerves hulladékot, pedig többletbevételt jelentene számukra, miközben az ország energia- és gazdaságstratégiájához is hozzájárulnának a mezőgazdasági melléktermék értékesítésével - állította a Biomassza Erőművek Egyesülésének elnöke, Németh Frigyes.

Jelenleg a kalászosok szalmája, a kukorica- és napraforgószár, illetve a gyümölcsfák gallya, a szőlő venyigéje jelenti a mezőgazdasági hulladékot, de "ezek energetikai hasznosítása jelenleg elenyésző". Ennek oka részben az, hogy nem minden hazai erőmű tudja hasznosítani ezeket az anyagokat, viszont az egyesület szerint könnyen átállíthatók az új típusú tüzelőanyagok fogadására.

Állami támogatás helyett energianövény

A gazdák korábban maguk égették el a mellékterméket, a tarlóégetést azonban betiltották, az egész növénymaradvány-mennyiséget pedig nem lehet beforgatni a földbe. A hulladék felhasználását pedig csökkentette az elmúlt években, hogy az állattartás visszaszorult. "Ezzel szemben az eddig hulladékként kezelt mennyiséget az energetikai ágazat jórészt képes lenne átvenni, méghozzá úgy, hogy a gazdálkodók számára új bevételi forrást is jelentene az együttműködés" - állította Németh Frigyes.

A Biomassza Erőművek Egyesülése szerint több százezer hektár olyan terület áll művelés alatt, amelyen csak támogatásokkal biztosítható a nyereséges gazdálkodás, pedig eredményesen termeszthető lenne rajtuk energianövény: a belvizes területeken az úgynevezett "kínai energianád", vagy fűzfélék, a szárazabbakon nyár és akác. Az egyesület szakértői számításokra hivatkozva azt közölte, hogy 300-400 ezer hektáron lehetne hosszabb távon energianövényeket termeszteni, ami közel tíz százaléka is lehetne az összesen 4,2-4,5 millió hektáron zajló mezőgazdasági növénytermesztésnek.
A gazdáknak azért éri meg energiaültetvényt létesíteni, mert ebben a szegmensben 5-15 éves, vagyis hosszú távú szerződések adnak biztos bevételt, ráadásul az indulást, a növények telepítését vissza nem térítendő támogatások segítik. A bioerőművekben elégetett növényekből származó hamut aztán a gazdák talajjavításra használhatják. További előny, hogy ezen növények betakarítása nem esik egybe más szántóföldi munkákkal, vagyis az eddigi holt idényre is munkát biztosít az ágazatban.

Biztos pénz
Szalay Tamás, energianövények termesztésével 2007 óta foglalkozó ormánsági gazdálkodó az [origo]-nak azt mondta, hogy a gazdák számára az jelenthet biztonságot, hogy biztos vevőt találnak, mivel "egy erőmű nem tud elmenni", vagyis kicsi az esélye, hogy fizetés nélkül eltűnne. Elmondása szerint egyébként sem hallott még olyan esetről, hogy egy erőmű nem fizette volna ki a beszállító gazdálkodót. Az erőművek szerinte olyan hosszú távú szerződéseket kínálnak, amelyben meghatároznak egy adott mennyiségre vonatkozó, fix árat, amelyet évente egy szorzóval korrigálnak, amely figyelembe veszi többek közt az infláció, vagy az olajár hatásait. Az okleveles agrármérnök szerint azonban nem szabad mindent feltenni energianövény-termesztésre, a földek 10-20-30 százalékán érdemes.
Nehézségnek tartotta azonban Szalay Tamás, hogy kevés tapasztalat áll rendelkezésre a magyarországi energianövény-termesztésről, mert egy teljes ültetési ciklus még nem zárult le, annak ellenére, hogy több éve folyik már ilyan típusú gazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy magyarországi körülmények között még nincsenek adatok például arról, hogy egy földterületen hányszor lehet betakarítani, ezért azt is nehéz kiszámolni előre, hogy mekkora termést hoz majd a földterület. Szalay Tamás szerint egy ültetvényről kétévente és elvileg ötször lehet learatni az energianádat, vagyis egy ciklus körülbelül egy évtizedet jelent. Az okleveles agrármérnök szerint Magyarországon "még gyerekcipőben jár" a terület, de a többi gazdával beszélgetve az a tapasztalata, hogy a magyar termelők érdeklődnek a lehetőség iránt.

Csökkenő EU-s agrártámogatások miatt is megéri
Az érdekvédelmi szövetség szerint a gazdák számára rossz hír, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetés tervezete alapján 40-ről 36 százalékra csökken az agrártámogatások aránya az összbüdzsében. A szervezet szerint ez arra kell, hogy ösztönözze a gazdákat, vállalkozásokat, hogy keressék a bevételi források bővítésének lehetőségét, amely a szerves hulladék eladása is lehet.
A nemzeti energiastratégia úgy fogalmaz: "az agrár- és fagazdasági - elsősorban biomassza - eredetű megújuló energiaforrások a jövőben jelentős szerepet játszhatnak a vidéki térségek komplex regionális fejlesztésében, az élelmiszertermelésből kieső földterületek hasznosításában, a vidéki települések környezetvédelmi problémáinak megoldásában és azok népesség-megtartó képességének fokozásában, új vidéki munkahelyek létrehozásában." Vagyis a kormány által kidolgozott és Brüsszelbe küldött stratégia támogatná az energetikai célú növénytermesztést, illetve a hulladék felhasználását, amely helyben rendelkezésre álló energiát jelenthetne a mezőgazdaság számára.
Az energiastratégia azonban úgy számol, hogy "a marginális, illetve degradált, de természetvédelmi értéket nem képviselő területek (például belvizes, árterületi, alacsony termőértékű)" szolgáljanak energianövény-termesztésre, hogy az ágazat ne jelentsen konkurenciát az élelmiszer és takarmányozási célú növénytermesztésnek.
A kormányzat az energiastratégia megvalósulását uniós pályázati pénzek átcsoportosításával is igyekszik támogatni. Szalay Tamás, aki maga is indulni kíván egy ősszel nyíló pályázaton, elmondta, hogy tudomása szerint az energianád esetén hektáronként 500 ezer forint körüli ültetési költség 40 százaléka, de legfeljebb 200 ezer forint támogatás nyerhető, az energianád telepítése közel egymillió forint hektáronként, amelyből 40 százalék, de legfeljebb 260 ezer forint lehet a pályázati támogatás.

Forrás: origo.hu
www.favago.net
Lesták Imre

Magán erdőkben is dolgozhatnak közmunkások

Jelenleg 87 ezer ember kap fizetést - minimálbért illetve ha szakmunkás, akkor bérminimumot - a közfoglalkoztatásban. Újdonság, hogy ezentúl a magán erdőkben is dolgozhatnak közmunkások. (2011. 04. 18.)

Országos siker a gyermekekért indított faültetési akció

A Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát! mozgalomhoz folyamatosan csatlakoznak az önkormányzatok. 13 megye 62 települése idén tavasszal több mint 1000 db őshonos facsemetét fog elültetni a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. mozgalmának keretében.

A "Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát!" akcióhoz folyamatosan csatlakoztak a települési önkormányzatok, akik egyetértettek az erdőgazdaság azon eszmei elkötelezettségével, melynek lényege, hogy a felnövendő nemzedék érzelmileg is jobban kötődjön a fához, erdőhöz, ezáltal természeti környezetük védelméhez. Fontos célként jelenik meg az is, hogy a gyermekek nemzettudata, lokálpatriotizmusuk, szülőhelyük megbecsülése, szeretete erősödjön. Mindemellett a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. mozgalmával a kedvezőtlen klímaváltozás hatásának mérséklésére is felhívja a figyelmet. Az erdőgazdaság akciója továbbra is nyitott, várja újabb települések jelentkezését.

A Gemenc Zrt. 2009. október 14-én indította el mozgalmát Pörbölyön, az Ökoturisztikai Központban, ahol a kapcsolódó települések képviselői ünnepélyesen aláírták a csatlakozási megállapodást. Azóta már összesen 13 megye (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém, Zala) 62 települése kapcsolódott a kezdeményezéshez.

Most a 2010-ben született gyermekek fáinak elültetésével folytatódik a mozgalom tevékenysége. Az erdőgazdaság minden esetben a települések tájegységének megfelelő őshonos csemetéket adományoz, melyek a helyi talajviszonyoknak is megfelelnek.

A települési önkormányzatokkal kötött együttműködési szerződés keretében a Gemenc Zrt. vállalta, hogy évente, a született gyermekek számának megfelelően, a szükséges facsemetéket térítésmentesen biztosítja, valamint a tavaszi illetve az őszi ültetés során szakmai iránymutatást és felügyeletet nyújt az önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok az együttműködés keretében azt vállalták, hogy az éves tavaszi és őszi faültetési napot megszervezik, az ültetéshez a szerszámokat és a faültető személyzetet biztosítják (az erdőgazdaság javaslata szerint a facsemetét a szülők ültessék el), valamint az elültetett fákat ellátják névazonosítóval, illetve az akció indulásától folyamatosan gondoskodnak az "AZ ÉN FÁM" kataszter megnyitásáról és vezetéséről. Az önkormányzatok azt is vállalták, hogy az ültetéshez a település parkjaiban, terein, utcáin területet biztosítanak és az elültetett fák ápolását, gondozását megszervezik.

A Gemenc Zrt. szeretné, ha a két éve útjára indított faültetési akció elérné, hogy a felnövendő nemzedék érzelmileg is jobban kötődjön a fához, erdőhöz, ezáltal természeti környezetünk védelméhez. Fontos célként jelenik meg az is, hogy a gyermekek nemzettudata, lokálpatriotizmusuk, szülőhelyük megbecsülése, szeretete erősödjön. Az akció egyben elősegíti, hogy bővüljön a települések természetes környezetének védelmére irányuló tevékenység is. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. mozgalmával a kedvezőtlen klímaváltozás hatásának mérséklésére hívja fel a figyelmet. 

Lesták Imre

IM Forester

www.favago.net

Forrás: fatáj online

A sarangolt faválasztékok fotóanalitikus köbözésének tapasztalatai

Az új módszer a sarangfelmérés új korszakát nyithatja meg. A több évtizedes múltra visszatekintő átszámítási tényezőket hosszú ideig - a kor és a faanyagválasztékok minőségi igényeinek megfelelően - használták a gyakorlatban. Napjainkban az informatika olyan technikai szintre került, amely új lehetőségeket, módszereket és eszközöket kínál.

A sarang bütü felületeiről készített fényképek elemzése során több adat is kinyerhető a sarangra vonatkozóan.

A képek az ortofotókészítési technika segítségével mérethelyessé transzformálhatóak, így lehetséges a centiméter pontosságú mérés. A sarang bütü felület nagyságának meghatározása lehetővé teszi a rakat bruttó köbtartalmának (űrméterben) meghatározását. 

A bütü felületeken a faanyag és a köztük lévő lyukak aránya meghatározza a kitöltési arányt. Ez tulajdonképpen az űrméter és a tömör köbméter közötti átszámítási tényező. A sarang térfogat és e szám ismeretében nagy pontossággal határozhatjuk meg, a szóban forgó sarang valós tömör faanyagtartalmát.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karán kidolgoztuk az új módszer elméletét és folyamatosan kísérleti méréseket végzünk. A téma újdonságára való tekintettel az új technológia szerzői jogi védelme is folyamatban van.

Lesták Imre

IM Forester

www.favago.net

forrás: www.fataj.hu

Favágó szimulátor - ez odavág!

Írásunk egy unikum jellegű szimulátorral (pc-játék) foglalkozik, melyben XXI. századi, környezettudatos emberek módjára fogunk fát kivágni és feldarabolni.

Aki ismeri a Szimulátorgia profilját, az már tudja, hogy az eddig bemutatott PC-s játékok nem feltétlenül tartoztak a hagyományos szimulátorok közé, így nem nehéz kitalálni, hogy mai tesztalanyunk is elvontabb témakört dolgoz fel.

Képzeljük csak el a következőt: hajnalban csörög az ébresztőóra, ízesen szitkozódva kipattanunk az ágyból, lehörpintjük a tegnapról maradt hideg kávét, fogmosás helyett köpünk egy nagyot a mosdóba és a tükörbe bámulva megpödörjük a bajszunkat. Egyben lenyelünk egy kolbászos zsemlét, majd felkapjuk a szék támlájára hajított, kissé szakadt és mérsékelten férfiszagú, kockás ingünket, beleugrunk az eredetileg kék farmerünkbe, átbújtatjuk kezünket a húzzentróglin, egy ugrással rajtunk a bakancs. Már csak a sárga munkavédelmi sisakot kell a fejünkbe nyomni és mehetünk is a melóba. "Majd gyüvök!"- ordítjuk az alvó asszonynak, egy lépéssel kint vagyunk, és lassan eltűnünk a fák között. Mi vagyunk a favágók, 100 %-ig hímek, a teremtés koronái, növényi életek és halálok urai.

 

A Woodcutter Simulator a fafeldolgozás folyamatába enged bepillantást, a kivágástól a rönkfeldolgozásig. Első körben be kell pattannunk egy libaf**-zöld traktorba, melynek hátulján egy szép nagy körfűrész van, amivel az X-szel jelölt fák pályafutásának tudunk véget vetni. Persze nem egyszerű a dolog, nekem is youtube-n kellett megnéznem a kivagdalás rejtelmeit, mert nem találtam a helyes hozzáállási pozíciót. Ha behelyezkedtünk a trakival, akkor valósághű hanghatás kíséretében belemélyed a fűrészkorong a törzsbe és hamarosan hangos recsegés-ropogás közepette kidől a fa. Ezt követően megtörténik a gallyazás, amit minden bizonnyal munkahelyi baleset következtében elhunyt favágók szellemei végeznek, ugyanis embereket nem látunk közben, de halljuk a láncost és eltűnnek a felesleges ágak.

Ahhoz, hogy a kidöntött fából elő tudjuk állítani a kívánt terméket, egy elöl tolólappal, hátul pedig szállító szerkezettel ellátott homlokrakodó áll rendelkezésünkre. Ezzel rátolatunk a törzsre, becsippentjük és elvonszoljuk a fűrészüzemhez. Odaérve egy daruval szépen megemeljük a törzset és ráhelyezzük a szállítószalagra, ami beviszi a fűrészhez, az üzem túloldalán pedig kijönnek a méretre vágott farönkök. Ezeket egy újabb daruhoz visszük, ami már teherautóra pakolja a terméket és a feladatunk ezzel le is van tudva. Egyszerű, mint a facsipesz! Helyesebben annak hangzik.

Maga a játéktér elég korlátozott, másrészt viszont nagyon tetszetős. Igazán kellemes erdő hangulat árad, ahogy csiripelnek a madarak, csobog a patak, susognak a fák. A munkagépek kinézete is jó, bár textúráik kissé mosottak, illetve a homlokrakodó tompa hangja nem igazán meggyőző. A fizika viszont meglepően jó. A kivágott fák földet érve a terepviszonyoknak megfelelően gurulnak tovább, illetve a daruzásnál is valóságközeli módon reagálnak az emelésekre és lendítésekre. Pont ez az, ami nehézzé teszi a dolgot, mert ha kivágunk egy 15 méter magas növényt, ami a csúcsa felé egyre keskenyedik, azt nagyon nehéz súlypontban megfogni, ami a daruzást jócskán megnehezíti. Hosszú percekig fogjuk keresgélni a megfelelő fogást, aztán egy durvábbra sikerült fordítás miatt akár el is ejthetjük, ami jó eséllyel letörli a mosolyt az arcunkról. Emiatt eléggé elnyúlik a játékidő és türelmetlenebben rá is unhatnak.

Ugyanakkor ha másért nem is, de a hangulata miatt mindenképpen érdemes kipróbálni. Ismét nagyszerű példát láthatunk arra, hogy nem kell dollármilliós költségvetés és egy elfogadható kinézetű és jó használati értékkel megáldott játék előállításához. Aki gyerekkorában kanadai, vagy székely favágó akart lenni, aztán mégiscsak rendőr lett, az mindenképpen vegye meg és tolja keményen!

forrás: www.fataj.hu

Lesták Imre

www.favago.net

A mi erdőnk - új magazin az erdőért

Kikapcsolódás, a természet szeretete, ezek harmóniája, egészséges környezet, egy különleges és állandóan változó egység, valamint az egyik legtisztábban megújuló nyersanyagforrás, mindez egyet jelent az erdő fogalmával. Az erdő és az erdőgazdálkodás népszerűsítésére a 22 állami erdészeti társaság elhatározásából született e magazin.

Németországban 35 focipályányi erdő tűnik el percenkét

A Természetvédelmi Világalap (WWF) a berlini főpályaudvaron kihelyezett egy nagy "erdőveszteség-számlálót". Hatvan óra alatt Berlin nagyságú erdő tűnik el. Ez 35 futballpályányi területetnek felel meg percenként a Földön.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) által emelt szerkezetet az ENSZ által kinevezett Erdők éve hivatalos kezdetekor leplezték le. A hatalmas digitális óra 2011. december 31-ig számolja az időközben a világban eltűnt erdők nagyságát - ez 60 óra alatt Berlin nagyságú területre nő. A hatalmas óra február végéig lesz látható Berlinben, azután más német pályaudvarokon állítják fel. A WWF hangsúlyozta, hogy az erdők gyorsuló megsemmisülése a németek számlájára is írható. "Mi, németek évente húszmillió tonna papírt használunk el, ez fejenként átlagosan évi 235 kilogrammnyi papírpoharat, nyomtatópapírt, papírzsebkendőt, szórólapot jelent. Ezzel a számmal Németország uniószerte az élen áll" - mondta el Philipp Göltenboth, a WWF németországi képviselője. Johannes Zahne, a WWF papírszakértője kifejtette: "A papírral spórolni és az erdőket védeni nagyon egyszerű dolog. Országszerte évente hatmilliárd papírpoharat spórolhatnánk meg, ha kávénkat útközben saját csészénkből innánk. Ez félmillió megmentett fát jelentene". Emellett Zahne felhívta a figyelmet az újrahasznosított papír fontosságára és arra, hogy amilyen sűrűn csak lehet, le kellene mondani a számítógépben tárolható információk kinyomtatásáról. Nemcsak a papíripar felelős azonban az erdők eltűnéséért. A hús, a takarmány, a fa és a bioenergia iránti növekvő igény fedezésének is az erdők esnek áldozatul. Helyüket egyre inkább mezőgazdasági területek és ültetvények veszik át.
Forrás: greenfo - favago.net

Tiszafa - az év fája 2011-ben

A Nyugat-Magyarországi Egyetem szakemberei úgy döntöttek, hogy 2011-ben a tiszafa legyen az év fája, ezzel is elősegítve az ősi élőhelyek hatékonyabb megőrzését.

Nyelvészeti tekintetben sok vitát váltott ki a faj magyar nevének eredete. Már egy 1250-ben kelt oklevél említi " Tyzafa" később" Thysafa", majd "tizafa" néven, Erdélyben pedig tiszafa, tiszafenyő és ternyőfa megnevezése is ismeretes volt. Tévesen terjedt el az a vélemény, hogy a Tisza folyóról kapta a nevét, még ha közös szótőről erednek is. További magyar társneve: méregfa, ördögfa, csapfa, halálfa. Ezek a régóta ismert mérgező hatására utalnak. Fásszárú növényünk a párás klímájú, üde termőhelyeket szereti, elsősorban meszes alapkőzeten (pl. mészkövön és dolomiton). Tipikusan árnytűrő fafaj, de teljes megvilágításban is megél, ilyenkor viszont gyorsabban nő.

Természetes előfordulásai bükkösökben, árnyas sziklaerdőkben és szurdokerdőkben vannak, de ma már általában csak az ember és a vad számára nehezen megközelíthető árnyas, meredek lejtőkön, sziklás oldalakon találhatunk rá. 10-12 méterre is megnő, de egykoron 15-30 méteres egyedei sem voltak ritkák. A történelmi Magyarország területén élő legtermetesebb képviselőjének átmérője tőben 120 centiméter volt, ennek tuskóját az 1885. évi budapesti kiállításon be is mutatták. Életkora meghaladja az 1000 évet is, bár az ilyen példányok egy része több törzs összenövéséből keletkezett.

A tiszafa kérge a platánokéhoz hasonlóan vékony, szabálytalan foltokban válik le, amelyek szürkés-vagy vörösesbarna színűek. Tipikusan kétlaki faj, azaz külön-külön egyeden nyílnak a porzós és a termős virágai, ezért csak a nőivarú egyedein látjuk ősszel a piros magköpenyes magokat. Magját madarak és kisemlősök terjesztik. A piros magköpeny kivételével a növény valamennyi része (még a fűrészpora és a pollenje is) taxin nevű alkaloidot tartalmaz, amely az ember és a páratlan ujjú patások (különösen a lovak) szervezetébe kerülve halálos mérgezést okozhat. Ugyanakkor a páros ujjú patások (pl, az őz és a szarvas) különösebb mérgezési tünetek nélkül hántják e faj törzsét, rágják hajtását. A kivonatából előállított taxol az utóbbi évtizedben vált fontossá a rákos betegségek elleni küzdelemben.

A tiszafa faanyaga rendkívül kemény, sűrű szövetű és nehéz, de ennek ellenére rugalmas. Évgyűrűi általában hullámosan futnak, viszont hiányoznak a fenyőkre jellemző gyantajáratok. Évezredeken át, egészen a XVII. század elejéig az íjak és a számszeríjak készítésének egyik legfontosabb alapanyaga volt. A nyitvatermőkre ugyan kevésbé jellemző a jó regenerálódó képesség. Hazánkban a tiszafának már csak két őshonos előfordulásáról tudunk. Az egyik a Bükk hegységben Ómassa és Lillafüred fölött van, ahol a sziklás részeken mindössze néhány példány él.

A másik viszont Közép-Európa legnagyobb ismert tiszafaállománya volt a Déli-Bakonyban Szentgál-Márkó-Bánd-Herend községek határában. Majer Antal professzor- e faj legjobb hazai ismerője- 1975-ben itt még mintegy százhúszezer törzset számlált össze, viszont 1988-ra már csak 25 ezerre csökkent az egyedszám. Sajnos a fogyás továbbra sem állt meg, hiszen 2002-ben már csak tizenháromezer példány élt a területen. Az utóbbi évtizedekbeli drasztikus visszaszorulásának legfőbb oka a túlszaporított nagyvadállomány, amely ellen a terület bekerítésével próbálnak védekezni. Megfogyatkozásában annak is szerepe lehet, hogy a bükkös állomány erőteljesen záródik, emiatt a fa felújulása vontatott, akár el is maradhat.

Forrás: dr. Bartha Dénes - Természetbúvár; Gazdakör

www.favago.net

IM Forester

Lesták Imre