Búcsú az őshonos erdeinktől? Bükkösöktől, tölgyesektől…
A klímaváltozás lehetséges és valós következményei a hazai erdei életközösségekben
Mi az az „ökológiai helyreállítás”?
Mik a természetközeli erdőgazdálkodás kockázatai?
Miért relativizálódik az őshonosság fogalma?
Gazdagodás-e a faállomány cserjésedése?
Ilyen és ehhez hasonló kényes kérdéseket vet föl Mátyás Csaba akadémikus január 19-ei előadásában. Az előadásra 2011. január 19-én, szerdán, 10 órakor az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Budapest, Kossuth tér 11. szám alatti (VM székház) földszinti tanácstermében kerül sor.
Tervezett program:
10.00-10.45: Dr. Mátyás Csaba akadémikus előadása
Ennek keretében elsősorban a nemrég megtartott akadémiai székfoglalójához kapcsolódó előadást hallhatunk a globális klímaváltozás lokális erdészeti következményeiről és a lehetséges válaszokról. Az előadás az erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrás technológiák és a klímaváltozás című TÁMOP program keretében, valamint az Erdők Nemzetközi Éve alkalmából tartandó előadássorozat első részeként hangzik el. A TÁMOP projekt célja az előre jelzett klímaváltozás hatásainak elemzése és a megfelelő stratégiai lépések kidolgozása a mező- és erdőgazdaság, a rurális térségekre vonatkozóan.
10.45-11.15: Sajtóbeszélgetés az elhangzottakkal kapcsolatban
11.15-11.45: Szakmai konzultáció az előadáshoz kapcsolódóan
A sokat emlegetett paradigmaváltás elérkezett az erdőgazdálkodásban. Örömmel kell üdvözölni a gazdálkodók kezdeményezését, kísérletező kedvét a természetközeli módszerek fejlesztése irányában. A természetközeli gazdálkodás örvendetes terjedésével kapcsolatban azonban bizonyos kételyek és kockázatok merülnek fel, amiknek a tisztázása szükséges. Ismerve az ökológiai, erdőművelési problémák komplexségét, a fejlesztési kezdeményezések nem nélkülözhetik a tudományos megalapozottságot és a megfelelő metodikát, ezek betartása és főleg megfelelő időtartamban való monitorozása sokszor alábecsült feladat. Emellett a módosított erdőtörvény végrehajtási rendelkezései úgy készültek, hogy a megalkotó nem egyeztetett elég széleskörűen tudományos grémiumokkal. Így bizonyos szempontok kimaradtak, ill. vélt nyilvánvalóságokra (evidenciákra) épülnek koncepciók, ami nem helyes, ha van elérhető (tudományos) eredmény is. Ezek közül néhány:
1. A genetika szintjén sem érvényes, hogy a természeti folyamatok valamiféle tökéletes optimumot állítanának be (ökológiában ezt már kimutatták). Az életközösségek folyamatosan „helyreállítás alatt" vannak.
2. Különösen nem mondható, hogy a feltételezett optimum állapot követné a változó termőhelyi (élőhelyi) feltételeket.
Fentiekből következik, hogy megváltozott feltételek mellett erősen vitatható a múlt (feltételezett) viszonyaira visszavezetni az életközösségeket, sokkal inkább a jövővel kellene gondolni.
3. A szálalásos (természetközeli) gazdálkodás bevezetése is több szempontból vet fel kérdéseket:
a) a lékes bontás különös kockázatot jelent aszályveszélyeztetett területeken, mivel az állományklímát erősen rontja, és növeli az egészségi károsodás veszélyét;
b) a változó feltételek mellett az őshonosság fogalma relativizálódik;
c) a célátmérőre koncentráló fakitermelés szegényíti az állomány génkészletét;
d) a faállomány struktúra gazdagodását (cserjésedés) nem feltétlenül lehet önmagában értéknek tekinteni, ilyen irányú vizsgálatok szélsőséges termőhelyen a faállomány degradálódását és a szénmegkötő képesség romlását jelzik előre.
Szeretettel várjuk december 19-én, a VM székházban!
Bejelentkezés: Kovácsevics Pál szakosztály titkár Kovacsevics.Pal@aesz.hu Mb.: +36303034595
Zétényi Zoltán
szakosztályelnök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése